Teremtes P. W. Atkins

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

halmozott f�l, kibocs�ssa a k�vetkezQ l�k�st.}
L�ttuk, hogy mind az �rz�kel�st, mind a tev�kenys�get az energia kuszas�g fel� sodród�sa id�zi elQ,
ami rontja a vil�gegyetem energi�j�nak minQs�g�t. K�rnyezet�nkbQl az ev�ssel jó minQs�gq
energi�t vesz�nk magunkhoz; ennek a jó minQs�gq energi�nak sejtjeinkbe való sz�t�raml�s�val
regener�ljuk test�nket, �gy �jra le�rt�kelQd�sre k�sz energi�hoz jutottunk, ami az �rz�kel�s,
tev�kenys�g vagy elk�pzel�s �jabb lehetQs�g�t teremtette meg. Minden cselekedet roml�s, �s
minden regener�ció �jabb roml�s lehetQs�g�t teremti meg.
Legm�lyebb szinten az elhat�roz�s sem m�s, mint atomok �trendezQd�se az agy sok-sok sejtj�ben.
Ezen v�ltoz�soknak ugyanaz szolg�l alapj�ul, mint b�rmely m�s folyamatnak. Az atomok nem
mozogni akarnak, hanem keresg�lnek, ha erre kapnak lehetQs�get, ami persze kock�zattal j�r; az
atomok csapd�ba eshetnek, �s energi�juk sz�tszóródhat a nagyvil�gba. A sejtekben �s kapcsolataik
jelleg�ben bek�vetkezQ minden v�ltoz�st a k�oszra való eme term�szetes hajlam id�z elQ. Hogy ez
az ok n�lk�li, c�ltalan, �rtelmetlen tev�kenys�g v�lik a vil�g ok�v� �s c�lj�v�, hogy ez a vil�gban
�rtelmet is l�trehoz, az mind a szervezQd�s bonyolults�g�nak k�sz�nhetQ. Mik�nt atomok mozg�sa
hangolja �ssze a szimfóni�kat, �gy t�mad tudatoss�g a zqrzavarból.
Az agy hajlandós�ga alapj�n hozunk d�nt�seket. Sejtjeinek k�szenl�ti �llapot�n m�lik, hogy a
cselekv�s nev�ben mik�nt bukkan vil�gra a k�osz. Egy egyed�li sejt �llapot�ban bek�vetkezett
v�ltoz�s folyom�nyai a vele �rintkezQ sejtek m�r megl�vQ �llapot�tól f�ggenek. Am�g sejtjeink
�lnek, eg�sz szem�lyes t�rt�net�nk a k�osz kibontakoz�s�nak �tja. Hogy a sejtek az agy
tev�kenys�g�t �ppen a megfelelQ sejtekbe, nem pedig m�shova kapcsolj�k, a zqrzavar �ltal t�pl�lt
bonyolult szervezet egys�ges�tQd�s�nek az eredm�nye.
{Mikroszkopikus szinten a tanul�si folyamat meg�rt�s�hez azt kell vizsg�lni, hogy az agy saj�t
tev�kenys�ge mik�nt módos�tja az agy szinapszisait.28 Az alapvetQ folyamatok vil�gra j�tt�nek
tev�kenys�gek �s �rzelmek seg�ts�g�vel le�rt folyamat�t sz�mos helyen megtal�lhatjuk.29'32'33 Az
�rdeklQdQk elolvashatj�k a kopolty�-visszah�zód�s mqk�d�s�ben szerepet j�tszó kis
idegsejtcsoportok r�szletes elemz�s�t �s a vel�k v�gzett k�s�rleteket (csup�n az�rt eml�tem ezt, mert
ezt alaposan tanulm�nyozt�k).34 Az eff�le (csig�n v�gzett) munk�nak megvan az a k�l�nlegess�ge,
hogy olyan egyszerq a vizsg�lt idegrendszer, hogy egy sz�m�tóg�p alkotór�szeihez hasonlóan
kiemelhetQ, �s �gy tudjuk tanulm�nyozni az egyes elemeket �s kapcsol�si rajzukat, mint egy
kapcsolókból �s huzalokból �lló tetszQleges h�lózatot.}
A reakciókkal �tvitt genetikus adatrendszer, az �r�kl�s jel�li ki az agy szerkezet�t, az �rja elQ a
sejtek k�zt l�vQ kapcsolók mint�j�t. A h�lózatot a tapasztalat, a hat�sra v�laszt adó reakciók �leten
�t tartó sorozat ezut�n sz�ntelen�l módos�tja, fejleszti. Az �letkor okozza a sejtek hal�l�t, �gy az
�sszetett finoms�g elveszt�s�t. A szenilit�s az �ramk�r�k szervez�s�nek bonyolults�g�ban
bek�vetkezQ hanyatl�s; emiatt az agy k�ptelenn� v�lik arra, hogy az alapvetQ zqrzavart tov�bbra is
csillogó eg�ssz� hangolja �ssze.
{Mintegy 1011 neuronnal indulunk (k�r�lbel�l 10 �ves korunkban). Elhal�suk (ami azt jelenti, hogy
valami miatt nem reag�lnak t�bb�) ut�n ezek nem �julnak meg. �ll�tólag minden korty whisky az
aznap esed�kes �tvenezer idegsejten k�v�l tov�bbi �tezret puszt�t el.}
Bonyolults�gunk mindaddig fenntartható, am�g a k�lvil�gban eredm�nyesen vad�szunk jó
minQs�gq, sz�t nem szórt energi�ra, �s annak egy r�sz�t a megfelelQ helyre juttatva idQrQl idQre
regener�lni tudjuk sejtjeinket. Rideg, de Qszinte magyar�zat, hogy az �let nem m�s, mint harc.
Olyan harc, amelyet v�gsQ soron nem c�l, hanem sz�thull�s vez�rel. Ennek sor�n gyenge minQs�gq
energi�t �r�t�nk k�rnyezet�nkbe, belQle pedig jó minQs�gq energi�t gyqjt�nk magunkba. Bizonyos
�rtelemben elrontjuk a k�lsQ vil�got, hogy rendben tarthassuk belsQ vil�gunkat. A fejlQd�s sor�n a
sz�tszóród�s �sszefonódott jelens�gk�re alakult ki: a t�pl�l�kl�nc. Az ember megeszi a marh�t, a
marha f�vet legel, a fq falja a hegyet �s fogyasztja a Napot. E m�g�tt pedig egy�ltal�n nem kell
rejtett c�lt keresn�nk, hiszen csak energia foszlik sz�t, �s ez a sz�tfoszl�s v�letlen�l �ppen
elef�ntokat �s lenyqg�zQ gondolatokat hoz napvil�gra.
V�g�l m�g egy megjegyz�st szeretn�k tenni. Az agy azzal az egyed�l�lló tulajdons�ggal
rendelkezik, hogy bizonyos m�rt�kig maga d�nt a k�lsQ hat�sra adott v�laszreakcióról.
K�ts�gbeesve vagy m�rt�rhajlamtól vez�relve v�laszthat olyan utat is, amely saj�t
megsemmis�l�s�re vezet. De �gy is �lhet lehetQs�geivel, hogy a meg�rt�s vagy teremt�s �tj�n
bontakoztatja ki k�pess�geit. Ezek a hajlamok az agy �llapot�tól f�ggenek, a gondolat vagy hajlam
tett� v�l�s�nak pillanat�ban mutatott vegyi �sszet�tel�tQl. A szabad akarat mind�ssze az elhat�roz�s
k�pess�ge, �s az elhat�roz�s k�pess�ge nem m�s, mint a szabads�gra v�laszoló atomok
egybehangolt elmozdul�sa. Ehhez - bolyong�sai sor�n - felhalmozódhatott a kellQ energia, de ez az
energia term�szetesen �s v�letlenszerqen majd el is sz�kik, �j elrendez�sben dermesztve foglyul az
atomokat. V�gsQ soron a szabad akarat is roml�s.
M�sodik t�j�kozód�si pont
L�ttuk, hogy minden v�ltoz�s oka az energia term�szetes sz�tszóród�sa, �nk�ntes �sszeoml�s a
zqrzavarba. A vil�g gazdags�ga, benne a t�rgyak �s mqt�rgyak, v�lem�nyek �s elm�letek
kibontakoz�sa nyomon k�vethetQ addig a szintig, ahol m�r csup�n a sz�tszóród�s l�p�sei k�vetik
egym�st. A teremt�s sor�n valahol idQlegesen enyh�lhet a zqrzavar, de minden enyh�l�st a k�osz
m�shol fel�l�nk�lQ vihara tesz lehetQv�. Minden v�ltoz�s, a v�ltoz�s minden form�ja elemi
k�lcs�nhat�sok bonyolult h�lója. Az okos v�lem�nyek �s nagyszerq tettek m�ly�n nem rejtQzik
semmi m�s magyar�zat, mint atomok �s r�szecsk�k �tk�z�se. A vil�g meg�rt�se a term�szetest �s [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Cytat

Do wzniosłych (rzeczy) poprzez (rzeczy) trudne (ciasne). (Ad augusta per angusta). (Ad augusta per angusta)

Cytat

Meta