Hajadonvar Hedwig Courths Mahler

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

Kinn Rudolf ott �llt m�r a h�lgyek bund�ival, �s r�juk seg�tette azokat. Ek�zben hi�ba
prób�lta Mona tekintet�t elkapni. A l�ny, les�tve szem�t kit�rt elQle.
Anne nyugtalanul figyelte bar�tnQj�t. T�l jól ismerte, hogy ne l�tta volna: valami
kibillentette a lelki egyens�ly�ból. Mi lehetett az? �sszef�gg-e Rudolf Hagmeisterrel?
A kocsi elQ�llt, Rudolf gondosan beseg�tette a h�lgyeket, �s takarókba burkolta Qket. Az esQ
m�g erQsebben zuhogott, �s vadul verte az autó tetej�t.
Rudolf megint �gy foglalt helyet, hogy l�ssa Mon�t, �s most is �gve hagyta a belsQ
vil�g�t�st. Mona �sszeg�mb�ly�dve �lt a kocsi sark�ban, �s arc�t, amennyire tudta, bund�ja
gall�rj�ba f�rta. Mivel Rudolf f�rk�szQ tekintete zavarta, �s ideges�tette, hirtelen megk�rte:
- K�rem, oltsa el a villanyt, b�ntja a szemem.
Rudolf meghajolt, �s teljes�tette k�v�ns�g�t. �gy s�t�t lett a kocsiban, csak k�v�lrQl verQd�tt
vissza a kocsil�mpa tompa f�nye. Amikor a f�rfi szeme megszokta a s�t�ts�get, �szrevette,
hogy Mona lehunyt szemmel �l vele szemben.
Mivel Mona nem besz�lt, Anne l�tva, hogy valami elrontotta bar�tnQje hangulat�t, csendben
h�tradQlt az �l�sen. Valós�ggal k�nos csend borult a kocsira, csak a tetQre z�duló esQ koppan�sa
hallatszott.
Rudolf nem tudta, mire v�lje Mona hirtelen v�ltoz�s�t. Nem is sejtette, hogy
jogtan�csos�nak, de kiv�lt a feles�g�nek tapintatlans�ga vesz�lybe sodorta �lete boldogs�g�t,
Olyan nagyszerq �rz�s fogta el, am�g Mon�ra v�rt a nQi �lt�zQ bej�rat�n�l. Bizonyos volt m�r a
boldogs�g�ban, �s m�g most sem sejtette, hogy micsoda vesz�lybe ker�lt, Biztosan valami
kisebb rosszull�t k�rny�kezte Mon�t, tal�n �ppen az utolsó t�ncuk izgalma v�ltotta ki. Azt
rem�lte, hogy ha a l�ny kialussza ezt az �jszak�t, holnap megint jól lesz. Akkor majd �jra azzal
a l�gy, odaadó mosollyal n�z r�, amellyel ma este a keringon�l megaj�nd�kozta.
, Forró v�gy �bredt benne; legal�bb a Mona tagjait bor�tó takarót meg kellett �rintenie.
- Nem f�zik, nagys�gos kisasszony? K�nyelmesen �l?
- K�sz�n�m, igen - hangzott halkan, de nagyon hqv�sen a pr�mgall�r m�ly�bQl.
- Ez nem sz�nakasz�l�sra való idQ, Rasch kisasszony, rem�lhetQleg nem marad tartós -
fordult Ann�hoz.
- Csak esse jól ki mag�t, doktor �r, holnapra m�r jó idQ lehet. Szerencs�r� jó melegben,
sz�razban �l�nk - felelte �lmos hangon Anne.
A szorgalmas kis gazd�szl�ny bizony nagyon f�radt volt. Rudolf csakhamar �szrevette, hogy
Anne elszunnyadt.
Itt �lt szinte kettesben, szoros k�zels�gben Mon�val, �s v�gyakozva sóv�rgott ut�na.
Annyira szerette volna csendesen megfogni Mona kez�t, �s ajk�hoz szor�tani, Mit sem sejtett
arról, milyen komoly vesz�ly fenyegeti boldogs�g�t.
Rudolf m�lyen fell�legzett, �s elQrehajolt, hogy jobban l�ssa �tit�rsnQj�t, de az m�g mindig
lehunyt szemmel �lt ott, A f�rfi most is ugyanolyan elragadónak tal�lta. M�lys�gesen, Pszint�n
aggódott �rte, mert ilyen volt a term�szete, �s nem tudta, mit�vQ legyen.
A kocsi haladt tov�bb, IdQnk�nt, ha egy pocsoly�n ment �t, k�toldalt magasan felcsapott a
v�z. Az �jszaka s�t�t volt, az eget esQfelhQk bor�tott�k. Rudolf aggódni kezdett, Csak beteg ne
legyen Mona! �gy l�tszik, kicsit megf�zott, am�g a leszakadt fodrot hozta helyre a ruh�j�n. Az
�lt�zQket nem fqt�tt�k, ezt Rudolf �szrevette. A sz�p m�jus meglehetQsen bar�ts�gtalanul
k�sz�nt�tt be az id�n.
V�gre a Hajadonv�rhoz �rt a kocsi, �s Rudolf kiugrott, hogy kiseg�tse a h�lgyeket, m�g a
sofQr csengetett.
A kapu m�r ki is ny�lt, az inas v�rta �rnQj�t. Rudolf elb�cs�zott Mon�tól, �s halkan ezt
mondta:
- Holnap d�lelQtt tizenegykor!
Mona csak k�nnyed�n biccentett, egy pillanatra a f�rfi kez�be tette hideg ujjait, majd
besietett a h�zba. Rudolf ezut�n Ann�tól k�sz�nt el.
- K�rem, Rasch kisasszony, gondoskodj�k róla, hogy Gl�tzow kisasszony m�g forró te�t,
vagy m�g ink�bb forralt bort kapjon, mert �gy l�tom, nagyon �tf�zott, Kegyednek sem fog
meg�rtani.
K�rve n�zett Ann�re, �s a l�ny nyugtatóan bólintott r�.
- Mindent elrendezek, doktor �r.
- �tadhatom �dv�zlet�t Harland �rnak? - k�rdezte.
Anne mosolyogva biccentett r�, �s szeme csillogott.
- Igen, k�rem, adja �t sz�vbQl j�vQ �dv�zletemet!
Azut�n besuhant P is az elQcsarnokba.
Rudolf megprób�lt m�g egy pillant�st vetni Mon�ra, de a l�ny m�r eltqnt, Vissza�lt h�t az
autój�ba, �s tov�bbhajtatott. Abba a sarokba f�rta be mag�t, ahol az im�nt Mona �lt, M�g �rezte
a l�ny test�nek meleg�t. Lehunyta a szem�t, �s �lmodozott.
Anne meglepve vette �szre, hogy Mona m�r visszavonult a szob�j�ba. Kopogott az ajtaj�n.
- Csak jó �jszak�t akartam k�v�nni, Mona! - ki�ltotta, amikor r�j�tt, hogy az ajtó z�rva van.
Mona nem nyitotta ki, csak kiszólt:
- Jó �jszak�t, Anne, aludj jól! Hal�losan f�radt vagyok.
Anne meglepQd�tt. Milyen furcsa volt bar�tnQje hangja, elfojtott s�r�st sejtetett, csakis az
lehetett a magyar�zata. De tudta, hogyha egy nQ s�r, rendszerint nem akarja, hogy �szrevegy�k.
Visszaki�ltott.
- Forralt bort rendeltem m�g neked, Mona, meg kell innod, hideg volt az autó�ton. �n is
iszom egyet, hogy meg ne f�zzak.
- Rendben van, Anne, k�sz�n�m.
Eg�sz halkan �rtek Anne f�l�be bar�tnQje szavai.
Lassan, elgondolkodva ment h�lószob�j�ba. De azt�n megvonta a v�ll�t.
- Holnapra minden kider�l - mondta mag�ban.
P sem sejtette, milyen sebet ejtettek ma bar�tnQje sz�v�n.
Amikor az inas felhozta a forralt bort, az �rnQ a szomsz�d szob�ba t�tette. Nem akart az inas
elQtt kis�rt szemmel mutatkozni, De mert valóban �tf�zott, lefekv�s elQtt megitta a forró italt.
Azut�n is sok� h�nykolódott m�g �lmatlanul �gy�n, sz�vf�jdalm�ba temetkezve, mik�zben
Anne r�ges-r�gen az igazak �lm�t aludta, k�sz�lt a m�snapi munk�ra. Nem volt r� sok ideje,
mert ahogy hajnalodott, indulnia kellett a r�tekre. Ez pedig m�r n�gy órakor esed�kes volt.
Amikor Anne m�snap reggel elsQ kilovagl�s�ból visszat�rt, hogy szok�s szerint Mon�val
k�ltse el m�sodik reggelij�t, bar�tnQj�t, mint rendesen, a reggelizQ szob�ban tal�lta. De Anne
megr�m�lt, amikor megl�tta.
- �risten, Mona, csak nem f�zt�l meg t�nyleg? IjesztQen s�padt vagy.
Mona elfordult.
- Jaj, dehogy, hov� gondolsz, hiszen megittam m�g az erQs forralt bort is. De rosszul
aludtam, �s csod�lkozom, hogy ma is olyan kor�n talpon vagy m�r. Erre biztosan nem volt
sz�ks�g!
- De kedves Mon�m, arra mindig sz�ks�g van, hogy az ember a k�teless�g�t teljes�tse, Jól
felfriss�ltem m�r, �s egy f�lór�m lesz sz�modra, azt�n vissza kell mennem a f�ldekre, �s d�lig
nem j�v�k vissza. Gondolom, ma nincs kedved r�, hogy kilovagolj velem, b�r az idQ pomp�s.
M�g egy kicsit friss, �s minden nedves odakinn, de a nap jó erQsen s�t m�r, �s rem�lem, a
sz�nakasz�l�shoz gy�ny�rq idQnk lesz.
Helyet foglaltak a reggelizQ asztaln�l.
- Igazad van, kilovagolni t�nyleg nincs kedvem, ink�bb itthon maradok.
Anne sejtette, hogy Rudolf Hagmeister elj�n ma, �s azt is, milyen c�llal. Felt�telezte, hogy
ezt Mona is tudja. De mi�rt olyan sz�nnivalóan s�padt? Mi van itt a levegQben? A hatodik
�rz�ke, amelyre olyan b�szke volt, megs�gta Ann�nek, hogy valami nincs rendben. De nem
akart r�k�rdezni. Tudta, ha Mona valamirQl besz�lni akar, akkor azt mag�tól is megteszi. De ha
nem akarja beavatni a titk�ba, k�r is faggatni.
Anne teh�t l�tszólag elfogulatlanul csevegett, mes�lt t�csk�t-bogarat a k�sz�lQ
sz�nakasz�l�sról, �s �gy tett, mintha �szre sem venn�, hogy Mona �gy mered maga el�, mint
akinek eg�szen m�shol j�r az esze. De Rudolfnak tett �g�ret�hez h�ven kor�bban k�sz�nt el,
mint m�skor, hogy ism�t kilovagoljon, �s Mona nem tartotta vissza. Jó volt, hogy mag�ban [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Cytat

Do wzniosłych (rzeczy) poprzez (rzeczy) trudne (ciasne). (Ad augusta per angusta). (Ad augusta per angusta)

Cytat

Meta